Szeptember 19, péntek reggel, kórház.
-Jóreggelt Donovan kisasszony!-köszöntött az orvos.
-Jóreggelt uram…-mondtam álmosan.
-Meghoztam a reggeli gyógyszerét, és mivel úgytudom, még
iskolába jár, hoztam magának két mankót, hogy el tudjon, menni, de itt is
maradhat, ha még úgy érzi.
-Köszönöm, inkább megpróbálok bemenni az
iskolába.-mondtam.Odaadta a mankót, kipróbálgattam, hogy tudok vele menni.Egész
jól ment.
-Köszönöm uram, szerintem innen már menni fog.-mondtam
mosolyogva.
-Rendben, további szép napot!-mondta és kiment. Mivel a
bácsi és a kislány még aludt, más pedig nem volt, gyorsan átöltöztem, mert
táskám azért nálam volt(a fiúkhoz a biztonság kedvéért vittem másik ruhát),
csak telefonom nem mert ugye az eltört, és 20 perc alatt meg is voltam,
nehézkesen elindultam hazafelé, mert anyu már nincs otthon. Oda is értem
nemsokára, összeszedtem a cuccom, és elindultam a suliba. Eléggé nehézkesen, de
azért mégis csak eljutottam oda valahogy. Megkerestem Elenát, aki ha nem veszi
észre hogy mankóval vagyok, szerintem rámugrik.
-SZIAA!Hát jöttél suliba?De hogyan?Nem fáj nagyon a lábad?
-Szia, igen, így, de, csak tudod létezik a mankó és
gyógyszerek, szóval…
-Jaaaj úgy örülööök!-ordítozott.Mindenki minket nézett a
folyosón, de mindegy, most nem érdekelt.
-És hogy érzed, el tudsz jönni holnap a koncertre?-kérdezte.
-Szerintem igen, csak majd úgy kell csinálni, hogy anyu ne
vegye észre…
-Áá tényleg, téged nem is engednek el..-szomorkodott.
-Jó észrevétel.-mondtam. Becsöngettek. Az órákon a tanárok
szerencsére elnézőek voltak sérülésem miatt, szóval kábé semmit nem tanultam
ma..Huppsz. Utolsó óra után odajött hozzám Brad.
-Szia Sophie, miért nem vetted fel a telefont
tegnap?-kérdezte.Az nem érdekli hogy nem tudok járni?Csak úgy
mellesleg?Esetleg?Áh mindegy.
-Mert a kórházban feküdtem, és nem ezzel töltöttem az
időmet, plusz még el is tört a telóm, de most megyek, nem szeretném rád
pazarolni a drága időmet.-mondtam és otthagytam. Elindultam a tánctanáromhoz.
Csak meg kéne mondanom, hogy nem tudok edzeni.. Edzés végére pont elbicegtem az
edzőterembe. Bementem, és a többiek átadták sajnálatukat, meg ilyenek, aztán
megkerestem az edzőt.
-Bocsánat, hogy nem tudtam jelen lenni,de még két hétig nem
edzhetek, szóval elnézést kérek, amiért béna volta és elestem..-mondtam
bűnbánóan.
-Semmi gond, Sophie, mostanában úgy sem lesz verseny vagy
fellépés szóval…és persze jobbulást kívánok, remélem hamar felépülsz!-mondta
majd elsietett.Hát köszönöm.Na mindegy.Elindultam hazafelé, gondoltam majd
áthívom Elenát, és megtervezzük a szökésemet.Miközben mentem pontosabban
próbáltam menni hazafelé, megpillantottam valamit, pontosabban valakit, még
pontosabban valakiket. Vajon kiket? Naná, hogy Niallt és Dinaht. SZÁNALMAS
PRÓBÁLKOZÁS NIALL! Gondoltam magamban. A házunktól két utcányira lévő kávézóban,
az ablak melletti asztalnál?Nem átlátszó, cseppet se…áááh…De legalább tudom,
hogy próbálkozik. Mármint nálam.Vagyis remélem. Na mindegy. Próbáltam elterelni a
figyelmemet róluk.Figyeltem a buszmegállóban álló emberkéket, az autókat, ésatöbbit.
Mire hazaértem, Alicia persze otthon volt, de anyu szerencsére csak este ér
haza.
-Halihóó!-köszöntem.
-Szia Soph!Hol voltál?Nem is láttalak a suliban..Júj ilyen
komoly a helyzet?-mondta miközben jött le a lépcsőről.
-Voltam suliban, és annyira nem komoly, már majdnem lábra
tudok állni!-mondtam boldogan.
-Az jó..figyi, akkor most holnap mi lesz?-kérdezte. Hát őt
nem akartam bajba sodorni, szóval őt még nem avattuk bele a tervbe Ellel.
-Hát valószínüleg itthon fogunk punyulni…-mondtam.Utálok a
húgomnak hazudni, de még csak kis pisis 16 éves!Nem szökhet meg otthonról!Ezt
most úgy mondtam, mintha én megszökhetnék…
-Óóóóó nemáááááááááár!
-Bocsi Al..amúgy kölcsön tudnád adni a telefonod egy
pillanatra?
-Persze..-mondta szomorúan. Elővette a zsebéből és a kezembe
nyomta, majd felment a szobájába. Megkerestem Elena számát, és megcsörgettem.
-Szia Al mizu?-szólt bele El.
-Szia Elena Sophie vagyok.
-Jaj tényleg, most nincs telód.-mondta.Olyan jó meglátásai
vannak.
-Jó észrevétel…Akkor át tudsz jönni?És megtervezhetnénk a
holnapot.-mondtam.
-Persze, öt perc és ott vagyok!Pusziszia!-mondta és lerakta.
Hát jó.
Öt perc múlva tényleg megjött.Beengedtem és felmentünk a
szobámba.
-Csak halkan, nehogy Alicia meghallja.-suttogtam.
-Oké!-mondta a maga figyelemfelkeltő hangerejével.
-Ja hoppá.-suttogta khm…szóval kicsit hagosan.
-Na akkor hogy legyen?-kérdezte.
-10kor kezdődik a koncert igaz?Akkor gyere át 9re, azt
mondjuk anyunak, hogy itt alszol, meg a te anyukádnak is, és akkor amikor anya
elment aludni, vagy legalább nem téblábol a házban, elindulunk.Ez így okés?
-Persze, tökéletes terv!-mondta.
-Oké, akkor mivel még csak fél öt gépezzünk, írd meg a
házit, én meg addig olvasok.-mondtam mosolyogva.
-Te miért nem írsz házit?-kérdezte.
-Kiélek a tanárok engedékenységével.Miért,amúgy
szoktam?-kérdeztem.
-Nem.-ezt megbeszéltük.Felmentem facere, twitterre, ilyenek,
mert már jó rég nem voltam, szóval egy csomó értesítésem volt. Áá úgy utálom az
ilyen játék felkéréseket. Játsszanak a kisöccsükkel, vagy mittudomén ,de engem
hagyjanak békén!Na mindegy.
-Kéééész vagyok!-szólt egy óra múlva Elena.
-Megnézünk egy filmet?-kérdeztem.
-Úúú az jó lenne.-mondta.
-Oké akkor hozok popcornt és szörpöt.-mondtam.
-Hagyjad, majd én!Te még járni se tudsz!
-Köszi, rendes vagy.-mosolyogtam rá.
-Tudom.-mondta és kiment. Addig én kiválasztottam egy
filmet. A felhők felett három méterrel. Csak hogy bepótoljuk, ami elmaradt. Pár
perc múlva vissza is jött.Megnéztük a filmet, már vagy tizedjére, de mindketten
imádjuk, szóval nagyon sokszor meg szoktuk nézni.
-Úúú ez tök izgi volt!-mondta Elena.
-De hát már tudtad mi fog történni.-mondtam értetlenül.
-Tudom, de tök izgi volt!De most mennem kell, mert anyu
mérges lesz ha nem érek haza időben..-mondta.
-Rendben, jóéjt, sziaa.-mondtam és elment.Én még gyorsan
letusoltam, mármint nem gyorsan, mert sokat szenvedtem vele, még jó hogy nem
látta senki, elég viccesen kapaszkodhattam…Na mindegy.Fogat mostam,
satöbbi. Megkerestem anyu téglafonját, elkértem Aliciától a simkártyámat,
beletettem, bekapcsoltam az ébresztőt, és elaludtam. Fura volt belegondolni,
hogy ma nem történt semmi drámai…
Azért az jó,hogy Niall próbálkozik :D A suliban a legjobb,mikor a tanárok elnézőek :D (tapasztalat) :P Siess a következővel..Már várom a koncertet és SIESS :)))
VálaszTörlésháhá jaja, igen, csak velem sosem elnézőek xddd, oksii <3
VálaszTörlésnagyon jó!! siess :D
VálaszTörlésköszi..:) oké ;)
VálaszTörlés