Szeptember 18. csütörtök reggel, 6:30.
-Sophie, készülődj!-mondta a húgom.
-Ahh, álmos vagyook… amúgy is, hova sietsz?-kérdeztem
álmosan.
-Nem tudom...csak unatkoztam…-hát már mindenki megőrült?!
-Reggel fél hétkor??
-Felkeltem és nem tudtam visszaaludni, na!
-Jólvan, sietek, rohanok…-mondtam, majd kikászálódtam az ágyból. Megdöntöttem a rekordomat, mert 6:50re készen is voltam.
-Alicia, minek keltettél ilyen korán?
-Nemtudom… legalább van időD tanulni.-mondta, kihangsúlyozva a "d" betűt. Nem
beképzelt. Á.
-Köszi, rendes vagy!-mondtam. Amúgy igaza volt. Ki kéne
javítanom a kémia egyesemet. Segghülye vagyok kémiából. Meg majdnem minden
másból. Az irodalom egy kicsit érdekel, ezért ott összehozom a hármas négyes
átlagot, ének, tesi, rajz ötös, a többiről pedig inkább nem beszélek. Elővettem
a kémia tankönyvemet, és elkezdtem olvasni. Csak az a kár, hogy még a
perrendszert se tudom. Na, mindegy. Majd felelek önként. Jó elhatározás. Amikor
már csak minden harmadik szót értettem meg, és mivel már indulni kellett,
gyorsan felvettem a cipőmet és már indultunk is. Alicia egész úton csak
hablatyolt, hogy ő nagyon szeretne menni az 1D koncertre, meg hogy majd mit
vegyen fel, meg ilyenek. Én pedig körülbelül alvajártam, néha benyögtem egy
aha-t vagy egy jó ötlet-et. Aliciának úgysem tűnt fel hogy nem figyelek rá.
-Na szia, sok sikert a kémiához!-mondta.
-Köszi, meglesz.-kacsintottam rá. Biztos voltam benne.
Majdnem teljesen biztos. Na jó teljesen nem voltam biztos benne. De mindegy,
majd megpróbálom, innen lejjebb már úgysincs, és legalább nem Braden fog járni
az agyam. Basszus tényleg, Brad! Mit mondjak neki?!
Bementem a termünkbe és leültem Elena mellé, akinek a
fülében füldugó volt, és nem is köszönt.
-SZIA!-ordítottam neki hogy hallja. Rám nézett, de nem szólt
semmit. Kitéptem a füléből azt a hülyeséget.
-Héé ez most mire volt jó?-kérdezte felháborodottan.
-Arra hogy rám figyelj.-mondtam önelégült mosollyal.
-Hagyj békén, nem akarok veled beszélni!
-De legalább hallgass meg!
*csing-csing*
-Háháá még a suli is ellened van!-mondta. -_-
Elolvastam mégegyszer a kémiát, amikor bejött a tanár.
-Szervusztok 11. B!
-Tanár úr, ez a 12. A !
-Ja, akkor az.-mondta. Ő is egy kicsit álmosnak tűnt.
Jelentkeztem.
-Igen Sophie?Jól látom hogy jelentkezel?Ilyen se volt még a
történelemben…-a többiek nevettek, de szerintem elég gyenge vicc volt.
-Jól látja tanár úr!-mondtam magabiztosan.
-És mit szeretnél mondani?
-Felelni szeretnék!-mindenki úgy nézett rám, mintha azt
mondtam volna, hogy most találtam fel a repülő autót.
-Csak tessék!-kimentem a táblához, és elkezdtem mindenféle
idiótaságot mondani. Amikor már nem jutott eszembe más, a tanár még kérdezett
pár dolgot, amikre természetesen nem tudtam a választ.
-Jól van Sophie, az igyekezeted miatt adok erre a remek
feleletre egy kát harmadot.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!KÖSZÖNÖM TANÁR ÚR!!!!!-mondtam ujjongva.
-Most már nyugodtan leülhetsz.-értettem a célzást. Innentől
kussoljak az órán. Menni fog.
Kicsengetés után sikerült Elenát rávennem hogy beszéljen
velem. Elmondtam neki, hogy tényleg nem tudtam, hogy ő Niall, meg hogy
sajnálom, meg ilyenek.
-Oké megbocsátok.
-Ennyi? Ezért nem szóltál hozzám majdnem 1 teljes
napig?!-kérdeztem felháborodva.
-Hát már úgysem Niall a kedvencem…
-Akkor ki?
-Zayn..
-Miért?
-Hát mert amikor te nem figyeltél, és beszélgettünk az „egy
perc a One directionnel”-ben, tökre megkedveltem..
-De akkor miért haragudtál rám??
-Nemtudom..-mondta töprengve.
-Hát jó, a lényeg hogy most minden oké. Mármint
velünk. Braddel és Niallel még beszélnem kell. Sajnos.
-Hát igen, ezt jól elszúrtad.-mondta „együttérzően”.
-Kösz. Na megyek megbeszélem Braddel.
-Rendben, sok sikert!
És otthagytam. Elindultam meg keresni Bradet, mert nem
akarom, hogy mérges legyen rám. 2 perc keresés után meg is találtam. Ott volt a
fiúkkal. Amikor megláttak, úgy néztek rám, mintha egy szörnyeteget láttak
volna. Ami igaz is.Odamentem hozzájuk.
-Sziasztok, Brad, beszélhetnénk?-kérdeztem.
-Nem.-ez így elég kínos.
-Na, lécci!
-Nem.
-Jó, akkor menj a francba!-mondtam és elindultam vissza
Elhez.
-Na jó Sophie megyek, beszéljünk!-tudtam hogy ez bejön,
mosolyogtam magamban.
-Oké, gyere egy picit…-és elindultam az udvarra. Brad jött
utánam. Leültünk egy padra-
-Na, csak azt szerettem volna mondani, hogy…
zsófii mért a legizgibb résznél kell abbahagyni?!xd :D
VálaszTörléshahaa.:) hogy várd a következőt.;)
VálaszTörlésnagyonn jó lett ez iss :)) meg az összess :DD júúúúúj úgy várom már a 10.-et :)
VálaszTörlés:) köszii. a tizedik hosszabb lesz,mert az a kedvenc számom.;)
VálaszTörlésmeg mert az vagy kosárból:) a 10. részben lehetek én Sophie? lécciii :D <3 (fló)
VálaszTörlésxdd.:) jaja ;) mindig képzelhetek magad Sophienak xdd :) xx
VálaszTörlés